Menü Bezárás

Nem hittem a kutyatápban

kutyatáp jobb lenne

Táp, táp, kutyatáp

Őszinte leszek, én szeretem kényeztetni és etetni a kutyám. Alapból akkora az étvágya, mintha egy zsugor bűbájt igéztek volna a gyomrára és mindent elnyelne, amit belapátol. Emellett a férjem hentes és van is mit az asztalra tenni. Finom, jó minőségű húsok, sokat főzünk, van maradék, hát azt én ugyan ki nem dobom, megy is rögtön a kutyának. Úgy is örül neki. Én tipikusan az a gazdi vagyok, aki nem sajnálja tőle, ha kunyerál, hát kunyeráljon, én adok neki. Aztán egyszer vigyáztam egy barátnőm kutyájára is. Amíg ők elmentek nyaralni, áthozták a mi kertünkbe, hogy legyen társasága, meg felügyelet. A kutyák már ismerték egymást így a kezdeti mélabú egy idő után átváltott játszadozásba és bandázásba is. Viszont a barátnőm meghagyta, hogy az ő kedvence tányérjába csak kutyatáp kerülhet. Áthozott egy zacskónyit belőle, nem is mentem egyszer sem a boltba. Mindenesetre érdekes volt a két állatot figyelni, az enyém, ahogy pincepörkölttől vörös orral túrja a tálkáját, és az övé, aki ropogtatja a száraz kutyatáp darabkákat.

A kutyatáp más

Persze az én kis gömböcöm is hamar rákapott az új kajára. Amint Luszi, a barátnőm kutyája, abbahagyta az evést, az én Rockym is belekóstolt a vendég tányérjába, amíg már arra lettünk figyelmesek, hogy minden kutyatáp szőrén, szálán eltűnt benne. Ez így ment egy darabig, jókat játszottak, aztán, amikor eljött a búcsú ideje, elmeséltem barátnőmnek a történteket. Ő javasolta, hogy egyszer próbáljam már ki, hogy egy hónapig úgy etetek, mint ő, és lássuk, hogy a kutyatáp segít-e Rocky túlsúlyán. Őszintén szólva marhára nem füllött hozzá a fogam. Hogy ott álljak a bolt közepén, mint egy hülye, és irodalmazzam a különféle zacskókat a kutyám kedvéért, mikor ehetne finom főzelékmaradékot fasírttal? De ő nagyon győzködött, hogy higgyem el, a kutyába kutyatáp való, nem pedig emberi ételek. Ezt próbálta volna anno a pásztoroknak megmondani a Hortobágyon, kiröhögik. Nekem is kicsit ilyen újhullámos divatmajmolásnak hatott az egész. Most nyilván tartok otthon valamit, hogyha egyszer netalántán ne lenne maradék, vagy csak nem lenne elég, akkor tudjak, mit adni neki. De az is kutya szalámi meg ilyen olyan maradék felvágott, amit a férjem hazahoz, vagy csirkenyak, zúza. Ilyesmik. Konzervkaját egyáltalán nem tartunk otthon.

Kutyatáp választás egyenlet

Addig, addig nyígtam neki, hogy eljött velem a kisboltba. Ebben sok köszönet nem volt, mert végignézte a kutyatáp választékot és közölte, hogy egyik se jó. Mondom, nehogy már nehezebb legyen a kutyámnak kaját venni, mint nekünk, de kötötte az ebet a karóhoz, hogy ennek csak úgy van értelme, ha nem adok magamnak ilyen kiskapukat. Ezen majdnem össze is vesztünk, de aztán mondta, hogy nem kell a világ végére elautózni, majd rendelünk netről. Ez jó, ez tetszett. Úgyhogy hazasétáltunk és otthon azonnal bepötyögtem a keresőbe, hogy kutyatáp. Azonnal feljött kismillió weboldal, hálaégnek, a barátnőm rögtön rábökött egyre, ahol az ő belépőjét használva kedvezményünk is volt, úgyhogy tovább nem is keresgéltünk a kutyatáp web áruházak között. Az eledelek közt annál inkább. Mert ebben nincs elég hús, abban sok a gabona, abban nincs vitamin, ez junior, az szenior. Nekem már fájt a fejem. Cipőt nem tart ennyi ideig választanom. Őszintén szólva, ha ő nem hasonlítgat ilyen lelkesen, akkor én itt biztos hagytam volna az egészet és merek Rockynak a paprikás krumpliból inkább. Végül csak talált egy olyan kutyatáp összetételt, amivel meg volt elégedve, és azt mondta, hogy Luszi is ezt a márkát szokta, csak neki nem pont ezt a terméket. Kis válogatós. Ilyen gond az én kutyámmal nincs.

Kutyatáp adagológép

A rendelésünk két napon belül megjött. És itt jött, amit a legnehezebb volt megállni: napi egyszeri adagok. Az mondjuk tagadhatatlan tény, hogy Rocky addig eszik, amíg van, és ha kihányta, akkor azt is megeszi.. Ezzel nehéz is lett volna vitatkozni, de amikor rám emelte azokat a bús barna szemeit, hát hogy az anyámba ne adjak neki egy kis csirkecombot? Ezen össze is vesztünk a férjemmel, mert hogy ne mondjam meg neki, mit ad a kutyájának és mikor! Sokszor veszekszünk, nem szép szokás, de a világ még sosem dőlt össze benne. Nem nagy veszekedések, de külső szemmel valószínűleg elég hangosak vagyunk. Ezúttal pedig a kutyatáp kúra volt, amin istenesen összekaptunk. Hoztam én az összes érvet, de egyik fülén be, a másikon ki, hogy ez humbug és hagyjam vele békén, egy hónappal ezelőttig én se hittem az egészben. Ez igaz. Úgyhogy megígértem neki, hogy egy hónapig mindent én mosogatok el, és akkor megállta velem ő is. Rocky éhezett. Volt, hogy meg is ugatott már minket, hogy adjunk. Aztán sértődötten elvonult, kezdte az érzelmi zsarolást. Nagyon érdekes volt látni. A kutyatáp viszont mindig lecsúszott, szinte behabzsolta fél pillanat alatt, amint meglátta. Viszont, amikor megmértem egy hónappal később, a kúra végén, három kilóval kevesebbet nyomott.. Szóval lehet ebben valami. A szőre is fényesebb, meg többet szaladgál, bár ez talán az unalom jele is lehet, elvégre eddig a fél napja dolgok megevésével és elásásával telt. Mindenesetre mi inkább egy középutas megoldást választottunk, mert mindenről azért mi se tudunk lemondani. Kutyaeledellel etetjük, de azért néha néha sutyiban leesik neki valami az asztal alá.